Fajtat�rt�net:

A sussex-et Angli�ban teny�sztett�k ki. A XIX. sz�zad nyolcvanas �veiben. Sussex, Surrey �s Kent gr�fs�gban egy kett�shasznos�t�s� ty�kot hoztak l�tre a dorking �s a vil�gos brahma baromfik seg�ts�g�vel. Ennek a teny�szt�snek legf�bb motiv�l� ereje a londoni piac ig�ny�hez igazodott (h�s,toj�s).

Az angolok ezt a fajt�t els�sorban cs�rkapu ty�knak nevezz�k, mert teny�szt�sekor kiz�r�lagosan csak gazdas�gi k�vetelm�nyeket vettek figyelembe. K�s�bb el�sz�r, az �t �r�kl�d�si jegyek feljegyz�se ut�n, a vil�gos sussex lett ismert ki�ll�t�sokon. A cornish harcossal t�rt�n� keresztez�se ut�n alakult ki a tarka sussex. Majd a sz�zadfordul�n k�vetkezett a v�r�s �s a vadas-barna, tov�bb� k�s�bb a s�rga �s a feh�r, �s m�g k�s�bb az ez�st. Ezeket a sz�neket m�g ma is teny�sztik Angli�ban.

Az els� vil�gos sussexeket 1903-ban, egy akkor ismert teny�szt� B. Heumannn, quedlinburg, import�lta Angli�b�l. Egy �vvel k�s�bb F. Happold a v�r�s sussex-et vitte be N�metorsz�gba.

Mindenk�ppen nem befejezett teny�szetk�nt �rkeztek N�metorsz�gba, �s az akkori �llatokat a mostaniakkal �ssze sem lehet hasonl�tani. 1907-t�l, a sussex fajtaklub megalakul�sa ut�n a fajta felfel� �velt. A vil�gos ut�n j�tt a v�r�s columbiai �s a tarka. N�h�ny �vvel k�s�bb m�r a vadas-barna �s a s�rga columbiai is megjelent N�metorsz�gban. Ezeket a sz�neket mind a n�met teny�szt�k �rt�k el.

A kakas 3-4kg ra, a ty�k 3-3,5 kg n�l meg. Kb. 200 db 55g os toj�st tojik �vente. A kakas gy�r� m�rete 22mm, a ty�k� 20mm.

�sszegezve a ma elfogadott sz�nv�ltozatok:

-Vil�gos (feh�r-fekete columbiai), S�rga columbiai, V�r�s columbiai, V�r�s-porcel�n, Vadsz�n�, Ez�stsz�rke.

Tulajdons�gok:

A sussex egy nagyon bar�ts�gos, nyugodt, k�nnyen szel�dd� v�l� (megfelel� gondoskod�s mellett) baromfi. Amennyiben megfelel� hellyel rendelkezik a teny�szt� t�bb kakas is tarthat� egy�tt, minden gond n�lk�l. Kezd�k sz�m�ra is gond n�lk�l aj�nlhat�, egy igazi kett�shasznos�t�s� fajta, kiv�l� min�s�g� feh�r h�sa van. Toj�stermel� k�pess�ge az els� �vben 180-200 db/ty�k/�v. A viszonylag sok toj�s ellen�re nagyon k�nnyen, �s j�l kotl� fajta, mely csib�it odaad�an fel is neveli. A csirk�i �l�nkek, �s el�g gyors n�veked�s�ek. Nem kifejezetten repked�s fajta, fel�lnyitott kifut�ban, �s szabadtart�sban egyar�nt j�l �rzi mag�t.

Fajtajegyek:

Kakas:

A t�mege 3-4 kg, feje kicsi, sz�les kopony�val. A cs�re ar�nyosan er�s, enyh�n �velt, a h�ssz�nt�l a vil�gos szarusz�n�ig v�ltozhat s�t�t v�gz�d�ssel. A s�rga cs�r a fajt�n�l nagy hib�nak sz�m�t. A szemsz�n a s�rg�t�l a v�r�sig v�ltozhat, de a v�r�s sz�n� szem az ide�lis. Egyszer�, el�ll� tar�ja van, mely k�zepes m�ret�, n�gy-�t cakkal, amelyek v�gatai a tar�j k�zep�ig tartanak. A fej h�ts� r�sz�re kev�sb� r�ny�l�, v�kony, finomsz�vet� fejd�sszel rendelkez� baromfi. A f�l m�rs�kelten fejlett, lel�g� �s v�r�s. Az �ll lebeny kerek,sima �s finomsz�vet� az arc piros. A nyak m�ly, sz�les, nem dombor�tott, a torokt�l majdnem f�gg�legesen megy lefel�, majd egy sz�pen �velt �tmenettel v�zszintesen megy tov�bb, p�rhuzamosan a t�rzzsel. A lapos cs�cs� mell nagy hib�nak sz�m�t. A t�rzsr�sz dobozform�j� a magass�g �s a hossz ar�ny 1:1.5, v�zszintesen viseli. A v�kony, karcs�, illetve h�romsz�glet�, h�zity�k, vagy az orpington alak nagy hib�nak sz�m�t. A has m�lyen fekv� �s sz�les, tov�bb� h�trafel� domborod�. A h�t sz�les �s v�llban lapos, melyet v�zszintesen visel, �s d�s nyeregtollazat takar. Az er�sen lejt�s, �s a dombor�tott h�t nagy hib�nak sz�m�t. A farok alapvet�en sz�les �s laza, sz�mos sarl�tollal, �s sz�les z�szl�j� fed�tollazattal, �s nem t�l v�kony tollsz�rral, r�vid korm�nytollakkal, amelyek teljesen fedettek. Az ide�lis farok tart�s a felfel� �vel�, nagy hib�nak sz�m�t, a meredek farok. A comb k�zepesen hossz�, feszes tollazat bor�tja, �s nincs p�rnak�pz�d�s. A l�bak k�zepesen hossz�ak, finom csontozat�ak, tollmentesek. Enyhe v�r�s s�v megengedett. A l�b tollazat, durva csontozat�, nagyon magas, vagy m�ly �ll�s� l�bak egyar�nt nagy hib�nak sz�m�tanak.

Ty�k:

A toj� a v�zszintes testtart�s�val, sz�les v�ll�val jobb benyom�st kelt, mint a kakas. A comb tollazata d�sabb, a has pih�sebb. A fej keltsen szel�d benyom�st, a tar�j kicsi legyen. A nemi �r�sig a kakas �s a ty�k jellemt�i teljesen megegyeznek.

A teny�sz toj�sok m�rete minimum: 55 gramm, sz�ne vil�gosbarna, s�rg�sbarna.